Szerző
  • Czauner Péter

    Kertészmérnöki diplomám megszerzése óta, több-kevesebb gyümölcs megtermelésével, elburjánzott kertek szebbé varázsolásával is foglalkozom. Három évtizedes gazdasági újságírás mellett, a velünk élő növények, gyakran mostoha életéről is írok. Remélve, hogy a növénybarátok a tanácsokat megfogadják.

Friss kommentek
Friss bejegyzések
Legkommenteltebb
Legolvasottabb
Kategóriák
Archívum
Iratkozz fel

| Egyéb

A növényeknek még rosszabbSok kerttulajdonos számára ez télen fontos kérdés, bár, ha tudnák, hogy a só milyen kínokat okoz a növényeknek, akkor inkább a lapát mellett döntenek.

Ha a növényeinkre vigyázni akarunk, akkor a kapuig vezető kerti utakat, garázsbejárókat nem ildomos télen sózni, vagy csak óvatosan, kis mennyiségben. A sólét hordó cipő a szőnyegen is csúf nyomot hagy, de ennél maradandóbb kárt okoz a növényekben.

A legegyszerűbb, ám a legkártékonyabb csúszásmentesítés, a sózás nyomai a növényeken csak később, tavasszal jelentkeznek. A leggyakrabban használt sóféleség a konyhasó (nátriumklorid). A hólében feloldódó kloridionok a gyökerek közvetítésével levelekbe jutva a levélszéleken fakulást, perzselődést okoznak. A tünetet klorózisnak is nevezik. Ha a sólé közvetlenül fröccsen az örökzöld, vagy lombját nem hullató növényre, akkor azonnal perzselést okoz.

A konyhasó másik összetevője a nátrium szintén bajt hoz. A növénybe jutó nátriumionok a növényi sejtéletet teszik lehetetlenné. A növények számára elengedhetetlen klorofillt képző magnéziumion beépülését akadályozzák a nátriumionok. Emellett az egyik fontos növényépítő makroelem, a kiegyensúlyozott vízháztartásért felelős kálium felvételét is gátolják. A talajba jutó konyhasót alkotó oldott elemek száradást is okozhatnak, ugyanis a belső növényi nedveknél töményebb a sólé, s bizonyos biokémiai szabályok miatt (ozmózis), csak hígabb oldatot képes a gyökér felvenni. Ezért a tartós sóhatásnak kitett növények ki is száradnak.

Az utak mellé telepített növények azonban sokat kibírnak. A téli időszakban egy-egy sózást elviselnek, de a rendszereset megsínylik. Vannak azonban sótűrő cserjék, fák. Ezek nem tartoznak az igazán nagy díszítő értékűek közé. Aki mégis a só mellett dönt, be kell érnie a különböző tamariszkokkal és a keskeny levelű ezüstfával. Ők, ha nem is kedvelik a sót, de elviselik. Strapabírónak mondják az akácot, aranyribiszkét, bálványfát, cserjés pimpót, az erika-féléket, fekete fenyőt, galagonyát, hóbogyót (bár ez mérgező), kerti orgonát, kökényt, ördögcérnát és virágos kőrist is. (A sótűrése miatt telepítenek az autópályák elválasztó sávjába tamariszkot, amely jó nyírt sövény is egyben.)

Az olyan hirtelen olvadáskor, mint ami ma-holnap várható, ajánlatos az esetleg még kupacban maradt dióleveleket is összeszedni, mert a lé ilyenkor kioldhatja belőlük azokat a növekedésgátló vegyületeket, amelyek azért fejlesztett ki a faj, hogy lombkoronájuk alatt - ahol természetes körülmények között dióavar van - ne nőjenek, szaporodjanak saját gyermekeik.



Írta: Czauner Péter 2010. jan. 8. 15:55-kor
Kategória: Jó ötletek, Eszközök, Kert
Címkék: csúszásmentesítés, , kert fenntartás, sótűrő növények, sózás

Hozzászólások  


Bármi, ami rendszeresen ér - hat.
A "tűrők" csoportjának toleranciáját pedig feszítik a végletekig.
Nem ez lesz a vesztünk, mind a kettőnk veszte?!


2010. 01. 10. 9:40 2. Lacka (látogató)

Kiváló tisztelettel jelentem, h 3 zsák diólevelet szedtem össze.Így vizesen, mintha homokkal lennének tele a zsákok...


A diólevél csak zölden tartalmazza a (többek között) növekedés gátló anyagokat, az őszi lehullott lombban ezek az anyagok lebomlottak, ezért az őszi lehullott diólevél komposztálható!


3-ra: Esküszöl?


Én környezetbarát sót használok, drágább, mint a konyhasó, de vmi műtrágya-szerű anyag, vmilyen nitrogénes só. Előnye, hogy mínusz tizenvalahány fokig jó, továbbá a talajba szívárogva kimondottan használ a növényeknek.

Hátránya, hogy jóval drágább, mint a só, és beszerezni is körülményesebb.

Bástya et.


LACKA ügyesen kihasználta az átmenti jó időt. Jó, ha tudja, hogy a fűvére csurgó juglonlé nem veszi el az ellenálló a réti perje (Poa pratensis), a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) növekedési kedvét. Ha a gyep felülvetéssel frissíti, akkor olyan fűkeveréket vásároljon, amelyben ezek a fajok is benne vannak.

LAJA46-nak igaza lenne, de a diólevél nem zölden hullik le, mégis van bennük juglon, a komposztba viszont azért rakható - nem sok - diólevél, mert a juglon hamar lebomlik és az átmelegedő komposztban már elveszti növekedésgátló hatását (is).

BÁSTYA ET. ha sózik, használhat nitrogén műtrágya és macskaalom keveréket. Olcsóbb, és a könnyebben beszerezhető. A műtrágya hátránya, hogy nagy botrány lesz otthon, ha még ettől nedves cipővel begázol valaki az esetleg drága perzsa szőnyegre.

Írd meg véleményed, kérdéseid!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.




Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.