Szerző
  • Czauner Péter

    Kertészmérnöki diplomám megszerzése óta, több-kevesebb gyümölcs megtermelésével, elburjánzott kertek szebbé varázsolásával is foglalkozom. Három évtizedes gazdasági újságírás mellett, a velünk élő növények, gyakran mostoha életéről is írok. Remélve, hogy a növénybarátok a tanácsokat megfogadják.

Friss kommentek
Friss bejegyzések
Legkommenteltebb
Legolvasottabb
Kategóriák
Archívum
Iratkozz fel

| Egyéb

BarkácsLehet, hogy valóban bugaci volt az almás, amit barátommal metszettünk, de a tegnapi bejegyzésben szereplő almás munkálatairól Városföldön állapodtunk meg. Ahogy most visszagondolok, tényleg a kiskunhalasi út felől kellett megközelíteni, arrafelé van Bugac is.

Az is tény, hogy a metszőolló kevebbet dolgozott, mint a fűrész. A feladat ugyanis az volt, hogy a lemosó permetezés előtt legyenek metszésnyomok a fákon. Mert az illetményalmás bérlőivel, úgy állapodott meg az ÁG., hogy a kézi munkákat nekik kell időben elvégezni. Vagyis metszeni télen kell. De az illetményalmás, kvázi tulajdonosai pedagógusok, irodisták voltak, olyanok, akik nem értettek az almához.

Tök mindegy volt, hogy milyen, de kész legyen a metszés, és a földön halmozódjék a nyesedék. Ugyanis a nyesedéktolót is megrendelték.

Így a hamarmetszés tetejezésből, és katlanozásból állt.   Egy fával nagyjából 2,5-3 percet dolgoztunk, utána le kellett ugrani, s másfél perc jutott arra, hogy lerángassuk a lefűrészelt ágakat.

Viszont  emlék ebből a gyümölcsösről: a fák csúcsán állva láttunk, miként  üzletel minden nap az orosz sereg a helyi erőkkel. Pontosan ugyanabban az időben, tankkal jöttek a bekerített almásba. A hernyótalpaknak meg sem kottyant a rozsdás drótfonat.  Legurították a hordókat, biztos teli benzinnel vagy gázolajjal. Ezeket a magyarok feltolták saját utánfutóikra. Közben egy kiskatonát felküldtek az egyik - általunk már kikatlanozott - almafára. A metszlapon kapaszkodás nélkül, szálfa egyenesen állva, leste a környezetet: érkezik-e valamilyen ellenőrzés?

Látszott rajtuk, hogy nem akkor kezdték a barterezést, mert nemcsak pénz, hanem bor és pálinka is volt a magyar elletételezben.

Az illetményföld azévi almaterméséről nincs infomációm, de azt tudom, hogy a szedéssel is mindig gondjaik voltak. Egyébként hívtak a következő évben is, de akkora egy közeli foghijas körteültetvénybe szerződtünk. Itt rendesen metszettünk, viszont kifizették a foghijakat. is.



Írta: Czauner Péter 2010. febr. 3. 9:51-kor
Kategória: Jó ötletek, Eszközök, A kamrában
Címkék: állami gazdaság, illetményföld, metszés, orosz katona

Hozzászólások  


tárgyilagos hangvételü blog....gratulálok,de nem csak az almával volt ez igy, na meg az üzemanyag nagybani barátságvezetékével kapcsolatban. Én emlékszem,hogy hányszor huzta ki a szarból a kecskeméti garnizon a baromfifeldolgozókat. Főleg fizetésnapot követő héten, amikor vagy loo roma dolgozó rendszeresen otthon maradt elinne a lét,amit kapott. Ilyenkor a vajda és a szakszervezeti,gazdasági fönökök azonnal az orosz kiskatonákért rohantak. Konyec......elvtársak.....Most a szopás ideje következik.


Sejtettem, hogy ez csak "bemutató metszés " volt t:i. bemutattátok a metszőollót , meg a fűrészt a fáknak.
Igen akkor volt egy olyan nézet, hogy a metszés célja metszlap készítés és nyesedéktermelés.Ez aztán a rengeteg vizhajtással meg is bosszulta magát.
A cserekereskedelemről csak annyit, hogy ezek inkább helyi szervezésű távolabb lakó erők lehettek.A helyi erőknek ugyanis sötétedés után házhozvitték a cuccot.

Írd meg véleményed, kérdéseid!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.




Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.