Szerző
  • Czauner Péter

    Kertészmérnöki diplomám megszerzése óta, több-kevesebb gyümölcs megtermelésével, elburjánzott kertek szebbé varázsolásával is foglalkozom. Három évtizedes gazdasági újságírás mellett, a velünk élő növények, gyakran mostoha életéről is írok. Remélve, hogy a növénybarátok a tanácsokat megfogadják.

Friss kommentek
Friss bejegyzések
Legkommenteltebb
Legolvasottabb
Kategóriák
Archívum
Iratkozz fel

| Egyéb

Macskaboldogság

Akinek kutyája van, annak már itt-ott sárga foltos a kerti fehér hava. Az utcákon sokkal színesebb a mezsgye, ráadásul itt a fiúkutyák találkozási pontjait egész sárgaság jelzi. Finom orrukkal, már nemcsak ők érzik, hanem mi is látjuk a célzó vonalak sokaságát.

Nemcsak kutyák piszkítanak, hanem a csendesebb kertvárosi részeken a taxisofőrök és a macskák is. A taxisofőrt egy fényképezni képes mobil előkapásával el lehet zavarni. A macskák ellen azonban nincs védelem.

A kutyák gazdáit sikerül megfékezni, valószínűleg a kutyatulajdonosok kulturáltabbak, mint a macskák gazdái. Van, aki magától, más figyelmeztetés után összeszedi a maradványt.

 

Pláne a macskaetetőkkel van baj, akik fedelet nem biztosítanak a cirmosoknak, csak menetrendszerűen, meg-megjelennek véres csirkecafrangokkal. A macskák meg ölik egymást a falatért, azután kertről kertre vonulnak, s nap, mint nap készülnek az újabb etető találkozásokra. Van aki az utcán etet, mások saját ajtajukhoz csalják az idegen macskákat és csak úgy slafrokban kihajítják az asztalon megmaradt húsfélét.A macskák meg kőröznek az ajtó körül, begubóznak a szomszéd lábtörlőjére, Ide egy csurrantás, oda egy kaki.

Ismerősem között többen vannak, akik az ádáz szomszédokra panaszkodva mesélik, hogy milyen semmiség miatt akarták feljelenteni, vagy fel is jelentették a kertben lakó tartózkodó ebet, hol az ugatás a baj, hol a drótkerítésen átpisilés.

De mi van a szabadelvű és szabadon közlekedő macskákkal? Azok is rondítanak, oda ahova nem kellene. Homokozóba, más kertjébe, lábtörlőjére, irdatlan büdösek tudnak lenni. Ilyesmire panaszkodott Kende Gábor olvasóm is, aki tanácsot kér, miként védheti meg kertjét a macskák ellen.

A téma időről, időre visszatér. Most a hóban, fagyban nem elegáns dolog hajkurászni városokban is szabadban élő macskákat. De eljön egyszer a tavasz.

A légfegyver nem igazán sportszerű, a csúzli már jobb. Aki nem tud csinálni, vehet vadász, vagy horgászboltban. Egy jó csúzli, egy 20 milliméteres acélgolyóval, vagy kővel komoly fegyver. Tíz méterről ki lehet vele lyukasztani egy vaslemezt is. Ezért a macska esetében szóba sem jöhet.  Macskára dióval, vagy krumplival kell lőni! De ez nem is lövés, inkább riasztás, ha sokszor riogatják, inkább máshol fog járkálni, pisilni, kakálni.

Aki azonban véglegesen nyerni akar, annak macskás embert kell szerezni. Zuglóban, ahol gyermekkoromban laktam, ismertünk egy urat, aki macskafogással foglalkozott. Volt rendes munkája is az alumíniumgyárban, de havonta-kéthavonta egy nagy nyávogó zsákkal körbejárta a vagy húsz háztömbnyi territóriumán. Valami trükkel csalogatta a macskákat, akiket mágnesként vonzott az ember. Állítólag valamelyik gyógyszergyárba vitte őket, ahol kísérleti állatokká lettek. Azt is mesélték a haverok, hogy 100 forintot kapott macskánként. Akkoriban 1200 forint volt egy szakmunkás havi fizetése.

Falusi kötődésű kollégám nagyapja macskafogó módszerére esküszik, Az öregúr minden disznóvágáskor készített macskafogó kolbászt, ebbe jó sok köménymagot kevert. Egy-egy . karikát felkötött egy vékonyabb fára, a macskák felmásztak érte, ekkor odament és leszedte, Zsupsz a zsákba, azután – így mesélte kollégám – lovaskocsival kivitte messze az erdőbe, ahol elengedte.

Ki, ki válasszon alkalmasnak gondolt macska távoltartó módszert.

 



Írta: Czauner Péter 2010. febr. 4. 20:56-kor
Kategória: Jó ötletek, Eszközök, Kert
Címkék: csúzli, eb, légpuska, macska

Hozzászólások  


kedves tőled, hogy megemlítetted a légpuskát, meg az acélgolyós csúzlit is.
hasznos tanácsokat adtál, köszi :)))


Nem elég, hogy lesz@rod a hozzászólókat (kivétel a "szakember", még ez a taszító macskagyűjtés.
Minden jót.


czauner!
ha üres konzervdobozt kötsz a kóbor macska farkára, biztosan nem megy be kertedbe hugyozni.
(amit különben a macska betemet)


ez most komoly?
mert ha az, teljesen elájultam
nekem egy a lakásban lakó, de a kis kertemet igazán élvező fajtiszta abesszin ivartalanított nőstényem van, ezt csak azért említem, mert aki ismeri ezt a fajtát, tudja, a teritóriumát jobban félti még a kutyáknál is
tehát az idegen macskákkal akár ölre is megy, de a hatalmas nagytestű kutyákra is rátámad ösztöne ezt diktálja
volt is emiatt harci sebből adódó komoly betegség, egy betévedt beteg macska karmolása miatt kezeltetni kellett.
ezek után nagyon odafigyeltem, igyekeztem elriasztani az udvarunk nemkívánatos idegen látogatóit.DE!!!
soha eszembe sem jutott volna puskával meglőni, lapáttal rácsapni, nem is folytatom...
hiszen az is éppolyan állat mint az én szeretett macskám. nem igaz?
nos, akkor elárulom az én igen humánus hadi fegyveremet: az pedig a vízsugár
.igen, a macskák nem szeretik a kényszerfürdőt, ezért a slaggal riasztom el őket
neked is melegen ajánlom, tanácsold ezt az érdeklődőknek.
üdv.
egy macskatulajdonos, akit nem zavar, ha a ház előtti előkertjében a hó színe időnként sárga foltos, pedig nagyon szép virágokat termeszt ott is.


2010. 02. 04. 21:35 5. KapitányG (látogató)

Vannak, akik csak a más macskáját űzik... Én emlékszem a macskás avatarra. Szép macska volt, annyira szép, hogy meg is dícsértem.


ezért kár volt...


Hova lehet még süllyedni egy-egy blogban?
Csúzli?
Macskagűjytő ember? Kísérleti állatok?
Eszednél vagy te?
Különben a macska betemeti a piszkát, ellentétben a kutyával, amelyik lazán otthagyja.


2010. 02. 05. 16:05 8. imisti (látogató)

Fekete.fehér tarka macska volt.A szomszéd panell-házsor pincéjében lakott,oda csempészték be a gyerekek.Pár hónap múlva,mire elmúlt a tél ,a tulajdonos észrevette ,
hogy a macska ott jár ki-be a kisablakon,hát lyukacsos vaslemezborítást tett az ablakra!
A macska sosem járt be többé a pincébe,(alagsorba),hanem az utca lakója lett.
A konténer mellett "szerezte" be a táplálékát,és rendszeresen járta be a szomszédos benzinkút felé a terepet,amit saját vadászterületének jelöltki,egészen az Ikva-partig:
Egy nyárvégi napon egy hozzá hasonló fekete-fehér szánalmas ,koszos gennyes-csipásszemú,apró szőrgombóc sarj-macska jelent mega konténer mellett:
Próbált pár falatot szerezni felnőtt riválisának vetett"koncból".Ám a találkozás majdem katasztrófával végződött!
A gyanútlanul közeledő kölyköt a már falatozó "öreg" kurrogva,fújva fogadta,megállva az evésben.Akölyök nem tudta,hogy ez mit jelent ,és egészen megközelítette a felnőtt macskát!
Éktelen köpködés,támadó kurrogás következett,karmolással,harapással,és a kölyök sikoltásai hallatszottak utca szerte!
Nagy nehezen bemenekült a konténer alá,de onnan is hallatszott nyávogó sírása.
Gondoltam,hogy a szerzett súlyos sebekbe másnapra belepusztul.
A nagyobbik ,befejezve az evést,még a biztonság kedvéért bekotort a konténer alá a
kölyökért,de elérni már nem sikerült,hát elment szokásos körútjára.
Másnap hasonlóan megismétlődött a jelenet.
Harmadnap ,délután hazatérve,azonban más kép fogadott!!
Az "öreg" macska nyalogatta kölyök csipás-gennyes szemeit,az általa okozott
mély sebeket!!
Később sokszor láttam őket együtt,elinte úgy,hogy a kicsi evett,a nagy állt felette "őrt"!
Amíg a nagy távol volt,addig a kicsi a konténer alá menekült.
Később ugyanazt az utat járta végig,mint az öreg,de sosem egyidőben!.
A következő tavasszal az öreg leszakított farokkal tért "haza",faarka egy öt centis csonkon lógott.A "kicsi",aki már nem is volt kicsi,szorgalmasan nyalogataa társa csonkájt,míg egyszer a farok eltünt, csonk gyógyulni kezdett.
Aztán nyár végén az öreg nem jött "haza" többé!
Testét a benzinkút melletti zebra mellett találták meg,magam is láttam,hogy társa néha ott állt a temetetlen test felett!
utána csak ő lett a környék kedvence,neki hordtuk a szalmáni véget,a csikebőrt!Megfogni,simogatni őt sem lehetett.Este még vittem neki kaját,de hajnalban,a benzinkúthoz menve desztilált vizért,ugyanannál a zebránál találtam,fekve!
Tágranyílt,ragyogó pupillákkal nézett a számára már érdektelen világra.


Imisti,
látod, az állat sokszor emberségesebb, mint maga az ember...


2010. 02. 05. 18:00 10. imisti (látogató)

9.re
Gyakran látok autós útjaim során elütött macskákat,kutyákat.Jó ,tudom,hogy a gépkocsi
közeledtére néha kiszámíthatatlan a viselkedésük,főleg éjszaka ,de eddig mindíg sikerült elkerülnöm a balesetet.
Másnak miért nem sikerül?Talán nem is akarják!
Ez látszik a útszéli tetemekből,meg a hozzájuk vezető ,bősz keréknyomokból!


A macskaügy sokakat valahogy megérint. A társas együttlétnek, azonban vannak szabályai, ezt általában a macskák semmibe veszik.Ha egy-egy kert-, vagy lakástulajdonos védekezik, ígyekszik környezetét védeni a macskáktól, gyakran támadás éri. leginkább az oylanoktól, akiknek semmi körük egyéni küzdelméhez és a szomszéd macskája nem piszkit lábtörlőjére.
Lehet, hogy a macska piszkát elkaparja, de a bűz marad. Mellesleg, a szemre ugyan tetszetős, kóbor jószágok terjesztik a macskanáthát, parvovírusos bélgyulladás (panleukopénia), fertőző hashártyagyulladást (FIP), macskaleukózist, klamídiát(Chlamydiosis, macska karmolási betegséget, macska-szarkóma vírust (FSV), veszettséget és a toxoplazmózist valamint a bélférgeket.


11-re

álságos a szöveged.
városi körülmények között zömében lakásban tartják a macskákat.
falusi vagy családi házas környezetben meg zömében házon kívül.
teszik ezt a rágcsálók miatt is.

ami meg a kóbor (akik nem tartoznak senkihez) macskák esetleg előforduló betegségeit illeti, nem láttam még olyan gyereket, de felnőttet sem, aki meg tudta volna fogni őket, nem is nagyon akarják.
ha meg a székletük miatt aggódnál, mint terjesztési forrás, nagyon jól tudod, ők ezt elkaparják.
nem úgy, mint a róka, görény, nyest, csak néhányat említve azok közül, akik előszeretettel keresik fel a vidéki portákat és szarukkal is lehet találkozni.

szöveged a macska utálók kategóriájába tartozik.
nem is kell őket szeretni, de acélgolyós csúzlit, légpuskát velük kapcsolatban fölemlegetni, nem vall valami kulturált emberre.


11. Lehet, hogy csak mázlim volt, de a tavaly megfogott és a bokrok közelébe vitt, láthatóan beteg, a kocsiktól ijedező kóbor (kidobott?) macskától én nem kaptam el semmit. Igaz reflexből kezet mostam, miután hazaértem, mert nagyon gyanús volt a cica. (Legjobb lett volna az erdőnél lévő menhelyre vinni (Nyíregyháza), csak elég kiszámíthatatlannak bizonyult, sulistárs kocsijába nem mertem bevinni, ölemben két perc volt a csúcs, aztán rémült, hisztérikus vernyogás, mocorgás.)
Amúgy a megoldás valóban a slag, ijesztgetés, esetleg van egyfajta büdös anyag, amit mi nem érzünk, csak a macska, de az nagyon utálja. Rálődözni még krumplival se szabad, hiába nem fémgolyó, de nagyot tud ütni az is, főleg csúzliból. Ha nagyon pedánsak akarunk lenni, és kóbor macskákról van szó, dobozba vele (egyenként), és menhely. Ott meg jobb esetben elviszi valaki a cicát (a rosszabb eset az valóban rossz, de mégse az autó csapja el vagy a kutya nyírja ki őket).


Én azoknak a szövegét tartom álságosnak, akik úgy tesznek, mintha a macskák túlszaporulata nem lenne probléma. Én nem tartom igazi állatbarátnak azt, aki anélkül etet és szoktat a környezetébe macskát, hogy azt valóban háziállatként tartaná. Ezzel csak újabb és újabb gazdátlanul megszülető, és jellemzően girhesen, betegen meghaló állatokat hagy világra jönni. Az állattartás felelősség, a macska pedig nem cinege, hanem háziállat. Ha valaki, háziállat tartására vállalkozik, gondoskodnia kell arról, hogy ezzel ne újabb állatok szenvedését idézze elő, és ne szomszédjainak okozzon problémát. A kóbor macskák édesgetése ilyen vállalkozás. Jön az újabb és újabb alom - és vele az innen kikerülő macskák szenvedése és halála. Nehéz, sokszor nagyon nehéz a teraszajtóban kérincsélő cicák elutasítása, de a be nem fogadott macska gondozása csak a lelkünket nyugtatja meg. Mi most éppen egy ilyen helyzetben vagyunk. Van egy kóbor alomból beszelídített macskánk. Rendesen tartva, etetve, oltva. A teraszon pedig az anyja, a testvérei várják a csodát. A családnak megesik rajtuk a szíve, kapnak tőlünk enni, némi melegedőhelyet is, de valójában nem tudunk velük mit kezdeni. Ha kihúzzák a telet, jön az újabb alom, és akkor nekünk sem marad más, mint például az elriasztás. Nem vasgolyóval (egyébként a szerző sem ezt javasolja!), de szükségképpen úgy, hogy a macskák elszokjanak tőlünk. Furcsa kimondani, de a szeretet is lehet kegyetlenség. A macskák esetében mindenképpen.


Tóth Leventéhez.
Elég vehemens vadászkutyánk van, nem nagyon bírja a macskákat. De macskagyülölete messze eltörpül előző ebünk - aki fajtatársa volt - mellett. Egyszer egésznapos távollét után tertünk haza, amikor egy sebesult macska feküldt a lábtörlőnkön. Szerencsére a kutya éppen pórázon volt. Így a nehezen mozgó cica megúszta.
A másik bejáraton valahogy betereltük a kutyát és szemügyre vehettük a macska sérüléseit.
Nagy bajban volt, egy autó üthette el, s napokig valahol bujkálhatott, mert a két hátsó lábán a szörnyű sebeket gennycsizma takarta.
Szó sem lehetett arról, hogy magára hagyjuk. Nagy fájdalmai lehettek, megitattuk, s próbáltunk neki enni adni és kapott egy keveéske algopirint. Úgy tűnt szerencsére hamar hatott a gyógyszer, mert sebeihez képest vidámabb lett.
Emberorvos szomszédunkhoz fordultunk segítségért, aki egyébként nem nagyon kedvelte a háziállatokat, de bajban készségesen nekiugrott az internetnek és villámgyorsan macskasebésszé képezte magát .Azonnal szerzett megfelelő antibiotikumot, kevertetett a patikában valamilyen kenőcsöt. Így nem kellett állatorvoshoz vinni a macskát, jöttek a szomszédok jó tanáccsal, csak helyet nem akartak neki szorítani. Így ránk maradt.
El tudtuk zárni egy alkalmas, védett helyre, kutyánkkal ordítoztunk egy-két napig ezek után, igaz szigorúan szemmel tartotta, de békén hagyta, nem hajkurászta a kis beteget.
Két hét alatt meggyógyult és helyes. kis macska lett belőle, Kapott csinos nyakőrvet, rá egy kis érmet, amibe feleségem bevésette a macskanévnek is alkalmas utcánk nevét meg a házszámot.
Egész nyáron elcsövezett a ház mellett, Ahogy ősszel hűvösödni kezdett - lagalábbis a családi legendárium szerint - feleségem elbeszélgetett a cicával, hogy keressen magának jó helyet télire, mert nálunk az addig nagyon türelmes kutya miatt bizonytalan a sorsa.
Ezek után eltűnt. Nejem szerint megértette a kérést. De van, aki látta Bécsben, mert az egyik, néhány évre Ausztriába költöző szomszéd - aki szintén a szívén viselte a macska sorsát - magával vitte.


Tisztelt Czauner Péter!

Sok hozzászólóval egyetértésben én is azt mondom, hogy a macskák távoltartására vonatkozó tippjei nem mondhatók állatbarátnak, sőt még a problémát sem oldják meg kielégítően.
Valóban a városi környezetben szaporodó macskák száma kétségbeejtő, mind a környezet, mind a lakók, mind az állatvédők, nem utolsó sorban pedig a macskák szempontjából.
Nagyon sokan nem tudják azonban, hogy a kandúr macskák az ivarérés után ún. területjelző szagmintával (és nem vizelettel) jelölik a saját territóriumuk határait és bizonyos pontjait. Bár a vizeletük is igen erős szagú, ez a jelölő szagminta sokszorosan túltesz ezen. A kandúrok fiatal korban történő ivartalanításával megelőzhető, hogy ez a jelölő képesség kialakuljon. A nőstény macskák évenkénti kétszeri fialását is megelőzhetjük, ha ivartalaníttatjuk őket. Tudom én, hogy ezek kóbor állatok, és senki se érzi, hogy ő tartozna értük felelősséggel, mégis, ha a problémát humánusan szeretnénk megoldani (és szeretném remélni, hogy a humánus megoldással azért a többség egyet tud érteni), a problémától „szenvedőknek” mégis érdekükben állna, hogy esetleg egymással összefogva keressenek megoldást.
Példaként említeném Görögországot, ahol a kóborállatok kérdését úgy oldották meg, hogy aki talál egy kóbor állatot, az megfogja őt, elviszi az állatorvoshoz, oltatja, ivartalaníttatja és néhány napos ápolás után visszaviszi oda, ahol találta. Az állatorvosnál minden ilyen vizsgálaton átesett állat kap egy jól látható jelölést, ami már messziről jelzi, hogy ez a kutya ivartalanított és oltott. A jelölés különböző színeivel jelzik, melyik évben lett oltva az állat, így a többszörös túloltást is elkerülik. Ez a civil hozzáállás itthon is segítene abban, hogy ha lassan is, de fogyatkozzon a kóbor állatok száma, de egyben ennek közegészségügyi vonatkozására is megoldást jelentene (mármint a fertőzések megelőzésében). Ez persze nem csak felelős gondolkodást, hanem némi szervezést és anyagi áldozatot is jelent. Persze tökéletes megoldás nincs, de akiben még mozog egy kis érzés, és nem csak kritizálni akarja a környezetét, a mások lelketlen és felelőtlen hozzáállását, hanem hozzá szeretne járulni a megoldáshoz, az számtalan eszközzel segíthet a helyzet javításában.

Egyébként a citrusfélék héját egy tálkában az ajtó mellé téve humánusan is elriaszthatjuk az idegen macskákat a küszöbünkről.


Kétségtelen, hogy a macslkabarátok érzelmi életét feldúlta ez a blogbejegyzés.
Ha megengedik egy más megvilágítást adnék a dolognak
Kertes hát, a kertben gyümölcsfák.
Madáretető ahogy illik.Látogatottság: a hóval fedett környék miatt folyamatosan emelkedő.
A környék macskái úgy értelmezlik a helyzetet, hogy a madarak az ő táplálásukat hivatottak biztosítani , ezért ritkítani kezdik az etetőnél összegyűlt madarakat.
Ekkor nincs más megoldás mint a macskák erőszakos távoltartása az etetőktől.
Akár tetszik ez a macskabarátoknak, akár pedig nem.


2010. 02. 20. 22:10 18. myself (látogató)

Kedves staropramen,

en szinten szeretnem kertembol eluzni a macskakat, milyen megoldassal sikerult onnek?


Kedves myself,
ha magasan van az etető, akkor a macska nem zavarja a madarakat. Egy kihízott, kéynes macska nem mászik a szemfüles madarakért nem mászik fára. Az meg nem riogatja a rutinos madarakat, ha a földön mászkálnak. Inkább a hangos szarkák zavarják az énekes madarakat.

Írd meg véleményed, kérdéseid!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.




Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.