Szerző
  • Czauner Péter

    Kertészmérnöki diplomám megszerzése óta, több-kevesebb gyümölcs megtermelésével, elburjánzott kertek szebbé varázsolásával is foglalkozom. Három évtizedes gazdasági újságírás mellett, a velünk élő növények, gyakran mostoha életéről is írok. Remélve, hogy a növénybarátok a tanácsokat megfogadják.

Friss kommentek
Friss bejegyzések
Legkommenteltebb
Legolvasottabb
Kategóriák
Archívum
Iratkozz fel

| Egyéb

 

Kerti rém 3. A bambusz
Aki bambuszt akar telepíteni, először beszéljen olyan kerttulajdonossal, akinek már sikerült megszelídítenie ezt a törekvő, jellemzően hatalmasra növő füvet. A bambusz ugyanis, ha tápanyagot és vizet kap, megállíthatatlan. Ezt még nem tudja barátom, aki büszkén mutatta, hogy megérkezett a szomszédból az eddig csodált növény. Hogy miféle jószág lesz a kertfoglaló zsarnok csak sejthető, a hegyoldali alsó szomszéd növénye ugyanis, az elcsúszatott szintek miatt 5 méterrel lejjebb beton alapú kerítéssel elválasztva él.
Nem tesznek szükségképpen mindent tönkre, persze jobb, ha kordában tartják őket. Aki nem akarja kertje tele legyen bambusszal, az jobb, ha szerez két beton kútgyűrűt, ezeket egymásra állítva a földbe ássa őket, s ebbe ülteti a bambuszt. Ebből talán nem másznak elő.
A telepítés, vagy a szomszéd bambuszának tűrése előtt nem árt a bambuszirodalmat tanulmányozni, s a botanikus kertben is szemügyre venni, hogy az egyre népszerűbb növénycsoport tagjai mire képesek. Vásárolható belőlük fűméretű, de 15 méteresre is megnövő is.
Az örökzöld bambuszok a pázsitfűfélék családjába tartoznak. Vannak olyan fajaik, amelyek leveleiket addig megtartják, amíg a száruk él, az ilyen levélmatuzsálemek akár 5-10 évesek is lehetnek. Ezért elképzelhető, hogy egy, egy évtizedes – a szó szoros értelmében – viharvert lombozat miként fest. A bambusz sajátossága, hogy rugalmas szára gyorsan növekszik, s élete során folyamatosan szilárdul. Mindez elegendő ahhoz, hogy egy tágas kert impozáns díszévé váljon. A kisebb kertekbe azonban csak fenntartással szabad beengedni.
Egyfajta élő kertdíszként is hasznosítható a bambusz, hiszen a növény elviseli, hogy felkopaszítsák, szárát térelválasztónak befonják, vagy sűrű, kopasz törzsű minierdőként tartsák. Különösen a színes, foltos, vagy éppen fekete törzsű változatai nyújtanak egzotikus látványt. A 6-7 méter magasra megnövő fekete bambusz a díszkertek kedvenc fajtája. Frissen kihajtó szárai sötétzöldek, majd őszre foltosak lesznek.
A bambusz számára ültetőgödröt kell ásni. Az ültetésére általában ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a fákra. A telepítést követő évben a föld felett látszólag nem történik semmi. A magyar klímán is megélő bambuszoknak fejlett föld alatti szárrendszerük van, e növényi részekből (rizómák) fejlődik ki a szár. A föld alatt azonban a bambusz hihetetlen eréllyel próbál rizómáinak életteret nyerni. Ha az a cél, hogy a bambusz garázdálkodhat a kertben, akkor a talajművelésnél vigyázni kell a felső 20 centiméteres rétegben, nem szabad megsérteni a terjeszkedő gyökérrendszert. A második év már kissé látványosabb lesz, a harmadik esztendő nyarán viszont kiderül, hogy “kit” engedtek a kertbe, ugyanis az addig szerény bambusz viszonylag rövid idő alatt ligetet nevel. A növény gyökérrendszerének terjeszkedésével évente egyre szaporodnak és magasabbra növekednek a szárak. (Csak az első két-három évben kell a téli fagy ellen védeni a zsenge töveket.)
Akit az is érdekel, hogy a valóban fantasztikus növény rejtett részeiben mi történik, jó, ha tudja, májustól októberig leveleiben a bambusz cukrot termel, és ezt rizómáiban tárolja. Ezek a rizómák főként tavasszal a felhalmozott energiát új hajtásokba pumpálják, amelyek rendkívül gyorsan, egy-két hónap elérik teljes méretüket. Ez lehet 10-15 méter is. Ilyen a kínai óriásbambusz, amelyet sövényként is ültetnek.
Ha nem akarjuk, hogy az agresszív bambusz kinőjön a kertünkből, viszonylag egyszerűen korlátozhatjuk a fejlődését. Erős, a medenceépítésnél használatos műanyag fóliával lehet félméteres mélységben körbekeríteni azt a teret, amelyet a növény rendelkezésére bocsátunk. Ha nem okoz túl nagy nehézséget, akkor hatékony védelem a bambuszliget évenkénti félméteres mélységű körbeásása is. Mélyen gyökerező növények mellett megél a bambusz, pontosabban azok is túlélik támadását. Nem zavarják egymást, ha a zsenge bambuszhajtásokat eltávolítjuk – édesek, ehetőek –, nem hagyjuk megnőni.
A szár és a rizóma 5-10 évig él. A szár, ha már befejezte növekedésének első viharos szakaszát, megállapodik. Ezért tapasztalható, hogy a növény régi részei gyakran a legkisebbek. A bambuszt ápoló feladata az ifjítás. Az új hajtások több fényhez jutnak, ha az idősebb szárakat kivágják. A tisztítóvágás a termés betakarítása. A kivágott 5-6 éves szárak rendelkeznek a legkedvezőbb tulajdonságokkal. Készülhet belőlük egyebek mellett horgászbot, pergola, de használhatjuk egyszerűen növénytámaszként is.
A rendkívül intenzív növekedés miatt a bambuszt folyamatosan “etetni” kell. Elképzelhető, mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy háromemeletnyi, 5-10 centiméteres vastagságú szárakból álló ligetet neveljen a növény két hónap alatt. Éppen ezért fontos a telepítéskori alapos szerves trágyázás. Ilyenkor nemcsak az ültetőgödröt, hanem azt a területet is trágyázni kell, amelyet a kertből a bambusz számára átengednek. Ezután még egy-két évig lehet egyre nagyobb sugarú körben ásással talajba juttatni a szerves trágyát, de később már csak a fejtrágyázás vagy az oldat formájában történő tápanyagpótlás jöhet számításba. A talajt ugyanis a rizómák miatt nem lehet ásni.
A bambusz a vizet is kedveli, mint minden sekély gyökérzetű, nagy lombfelületű növény. A bambusz ritkább, de nagy mennyiségű öntözést igényel. Különösen a fiatal bambuszt kell figyelni, miként reagál a kijuttatott öntözővíz mennyiségére. Ahogy más, nagy vízfogyasztású növények esetében, az oldalra pöndörödő levelek figyelmeztetnek a vízhiányra. A lekonyuló levél üzenete: sok a víz.
Összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy a leendő bambuszkertésznek meg kell gondolnia, tud-e e növényre ennyi időt és gondoskodást szánni. A vásárlás előtt alaposan tájékozódni kell a fajtákról. Különösen a fagytűrő képességüket kell tisztázni, hiszen rossz választás esetén az is előfordulhat, hogy a több évig dédelgetett bambuszunkat elviszi egy keményebb tél. Ugyanez igaz a méretre is. Egy rosszul választott fajta kifejlődve túl nagynak tűnhet, egy apróságtól pedig hiába várunk sövényméretet. Szerencsére az interneten az elmúlt években felfejlődtek a magyar bambuszoldalak, így a dísznövénylerakatokban már felkészülten választhatunk, nem vagyunk pusztán az eladó információira utalva.

Még kereékpár is készül bambuszból, méghozzá milyen drágaAki bambuszt akar telepíteni, először beszéljen olyan kerttulajdonossal, akinek már sikerült megszelídítenie ezt a törekvő, jellemzően hatalmasra növő füvet. A bambusz ugyanis, ha tápanyagot és vizet kap, megállíthatatlan. Ezt még nem tudja barátom, aki büszkén mutatta, hogy megérkezett a szomszédból az eddig csodált növény. Hogy miféle jószág lesz a kertfoglaló zsarnok csak sejthető, a hegyoldali alsó szomszéd növénye ugyanis, az elcsúszatott szintek miatt 5 méterrel lejjebb beton alapú kerítéssel elválasztva él.


Nem tesznek szükségképpen mindent tönkre, persze jobb, ha kordában tartják őket. Aki nem akarja kertje tele legyen bambusszal, az jobb, ha szerez két beton kútgyűrűt, ezeket egymásra állítva a földbe ássa őket, s ebbe ülteti a bambuszt. Ebből talán nem másznak elő. A telepítés, vagy a szomszéd bambuszának tűrése előtt nem árt a bambuszirodalmat tanulmányozni, s a botanikus kertben is szemügyre venni, hogy az egyre népszerűbb növénycsoport tagjai mire képesek. Vásárolható belőlük fűméretű, de 15 méteresre is megnövő is.Az örökzöld bambuszok a pázsitfűfélék családjába tartoznak. Vannak olyan fajaik, amelyek leveleiket addig megtartják, amíg a száruk él, az ilyen levélmatuzsálemek akár 5-10 évesek is lehetnek. Ezért elképzelhető, hogy egy, egy évtizedes – a szó szoros értelmében – viharvert lombozat miként fest. A bambusz sajátossága, hogy rugalmas szára gyorsan növekszik, s élete során folyamatosan szilárdul. Mindez elegendő ahhoz, hogy egy tágas kert impozáns díszévé váljon. A kisebb kertekbe azonban csak fenntartással szabad beengedni. Egyfajta élő kertdíszként is hasznosítható a bambusz, hiszen a növény elviseli, hogy felkopaszítsák, szárát térelválasztónak befonják, vagy sűrű, kopasz törzsű minierdőként tartsák. Különösen a színes, foltos, vagy éppen fekete törzsű változatai nyújtanak egzotikus látványt. A 6-7 méter magasra megnövő fekete bambusz a díszkertek kedvenc fajtája. Frissen kihajtó szárai sötétzöldek, majd őszre foltosak lesznek.A bambusz számára ültetőgödröt kell ásni. Az ültetésére általában ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a fákra. A telepítést követő évben a föld felett látszólag nem történik semmi. A magyar klímán is megélő bambuszoknak fejlett föld alatti szárrendszerük van, e növényi részekből (rizómák) fejlődik ki a szár. A föld alatt azonban a bambusz hihetetlen eréllyel próbál rizómáinak életteret nyerni. Ha az a cél, hogy a bambusz garázdálkodhat a kertben, akkor a talajművelésnél vigyázni kell a felső 20 centiméteres rétegben, nem szabad megsérteni a terjeszkedő gyökérrendszert. A második év már kissé látványosabb lesz, a harmadik esztendő nyarán viszont kiderül, hogy “kit” engedtek a kertbe, ugyanis az addig szerény bambusz viszonylag rövid idő alatt ligetet nevel. A növény gyökérrendszerének terjeszkedésével évente egyre szaporodnak és magasabbra növekednek a szárak. (Csak az első két-három évben kell a téli fagy ellen védeni a zsenge töveket.)Akit az is érdekel, hogy a valóban fantasztikus növény rejtett részeiben mi történik, jó, ha tudja, májustól októberig leveleiben a bambusz cukrot termel, és ezt rizómáiban tárolja. Ezek a rizómák főként tavasszal a felhalmozott energiát új hajtásokba pumpálják, amelyek rendkívül gyorsan, egy-két hónap elérik teljes méretüket. Ez lehet 10-15 méter is. Ilyen a kínai óriásbambusz, amelyet sövényként is ültetnek.Ha nem akarjuk, hogy az agresszív bambusz kinőjön a kertünkből, viszonylag egyszerűen korlátozhatjuk a fejlődését. Erős, a medenceépítésnél használatos műanyag fóliával lehet félméteres mélységben körbekeríteni azt a teret, amelyet a növény rendelkezésére bocsátunk. Ha nem okoz túl nagy nehézséget, akkor hatékony védelem a bambuszliget évenkénti félméteres mélységű körbeásása is. Mélyen gyökerező növények mellett megél a bambusz, pontosabban azok is túlélik támadását. Nem zavarják egymást, ha a zsenge bambuszhajtásokat eltávolítjuk – édesek, ehetőek –, nem hagyjuk megnőni.A szár és a rizóma 5-10 évig él. A szár, ha már befejezte növekedésének első viharos szakaszát, megállapodik. Ezért tapasztalható, hogy a növény régi részei gyakran a legkisebbek. A bambuszt ápoló feladata az ifjítás. Az új hajtások több fényhez jutnak, ha az idősebb szárakat kivágják. A tisztítóvágás a termés betakarítása. A kivágott 5-6 éves szárak rendelkeznek a legkedvezőbb tulajdonságokkal. Készülhet belőlük egyebek mellett horgászbot, pergola, de használhatjuk egyszerűen növénytámaszként is.A rendkívül intenzív növekedés miatt a bambuszt folyamatosan “etetni” kell. Elképzelhető, mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy háromemeletnyi, 5-10 centiméteres vastagságú szárakból álló ligetet neveljen a növény két hónap alatt. Éppen ezért fontos a telepítéskori alapos szerves trágyázás. Ilyenkor nemcsak az ültetőgödröt, hanem azt a területet is trágyázni kell, amelyet a kertből a bambusz számára átengednek. Ezután még egy-két évig lehet egyre nagyobb sugarú körben ásással talajba juttatni a szerves trágyát, de később már csak a fejtrágyázás vagy az oldat formájában történő tápanyagpótlás jöhet számításba. A talajt ugyanis a rizómák miatt nem lehet ásni. A bambusz a vizet is kedveli, mint minden sekély gyökérzetű, nagy lombfelületű növény. A bambusz ritkább, de nagy mennyiségű öntözést igényel. Különösen a fiatal bambuszt kell figyelni, miként reagál a kijuttatott öntözővíz mennyiségére. Ahogy más, nagy vízfogyasztású növények esetében, az oldalra pöndörödő levelek figyelmeztetnek a vízhiányra. A lekonyuló levél üzenete: sok a víz.Összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy a leendő bambuszkertésznek meg kell gondolnia, tud-e e növényre ennyi időt és gondoskodást szánni. A vásárlás előtt alaposan tájékozódni kell a fajtákról. Különösen a fagytűrő képességüket kell tisztázni, hiszen rossz választás esetén az is előfordulhat, hogy a több évig dédelgetett bambuszunkat elviszi egy keményebb tél. Ugyanez igaz a méretre is. Egy rosszul választott fajta kifejlődve túl nagynak tűnhet, egy apróságtól pedig hiába várunk sövényméretet. Szerencsére az interneten az elmúlt években felfejlődtek a magyar bambuszoldalak, így a dísznövénylerakatokban már felkészülten választhatunk, nem vagyunk pusztán az eladó információira utalva.



Írta: Czauner Péter 2011. szept. 8. 14:25-kor
Kategória: Kert
Címkék: bambusz, Kert ész, kerti rém, növényápolás

Hozzászólások  


Tudnál esetleg ilyesféle összefoglalót írni szilvafákról?
Nekem van 7 szilvafám, nagyok, szépek, de az istennek se teremnek.
Hátha okosodnék a cikkedböl.


Tudok én is írni, de nem olyat mint Krudy Gyula: Hét szilvafa; vagy mint Tóth Elek - Surányi Dezső:Szilva (Gazdakönyvtár)


Tavalyelött már megmutattam nekik a fürészt, erre tavaly egy kicsit teremtek. Megtrágyáztam öket lótrágyával, aztán az idén megint semmi. Van 3 besztercei, 2 ringlóféle, meg 2 meg mittudoménmilyen.
Meszes kötött talaj, kicsit szeles ényugatról.
Virág volt rajtuk tavasszal, de aztán csak 1-2 szem lett belöle. A közvetlen szomszédoknál nincs szilfava, kicsit messzebb (200m) viszont rengeteget teremnek.


@ahonfia A szilva a könnyen ápolható gyümölcsfák közé tartozik, mint már utaltam rá egy szakkönyv többet mond, mint egy átabota technológiai leírás, de legyen
Metszés: a szilva általában erős koronát nevel, ezért a metszés korlátozódjék a tél végi ritkításra. Nyáron lehet hajtást válogatni.
Tápanyagutánpótlás: A szilva meszes, 6,2-8,2 pH-jú, mély rétegű, nyirkos talajon érzi jól magát. Az enyhén sós, szikre hajló talajokat (a gyökérzet alacsonyabb levegőigénye miatt) a magasabb talajvizet is tűri, ha annak sótartalma alacsony. Általános igazság, hogy száz kiló termés előállításához egy kiló nitrogént, 0,8 kiló P2O5-t és 2 kiló K2O-t használ fel. A szilvának szüksége van kalciumra, Mg-ra, B-ra, Mn-ra, Zn-re és Cu-re is. Legjobb a tél végi NPK kijuttatás, az intenzív növekedési szakaszban lombtrágyákat kell használni.
Betegségeinek kártétele előrejelzésen alapuló védekezéssel visszaszorítható. A polisztigmás levélfoltosság, kora tavasszal a fiatal leveleken sárga foltokat okoz. Ezek fokozatosan nagyobbodnak, akár 1–3 cm átmérőt is elérve. A foltok idővel élénk narancsvörösre váltanak, a levélszövet vastagodik, a foltok felülete fényes, a levél fonáki része kidudorodik. A polisztigmás levélfoltosság jellegzetes szilvabetegség. Ha a levelek nagy részét beborítja, lehullanak. A fertőzés már a virágzás környékén megtörténik, de megtévesztő, hogy a tünetek csak később, másfél hónap múlva jelentkeznek, ezért a védekezést ellene már a fehérbimbós állapotban el kell kezdeni. Amikor a piros foltok feltűnnek, a védekezés e gomba ellen már felesleges. Erős fertőzés esetén a nyár derekán szinte levél nélkül maradhatnak a fák.
A szilva tafrinás betegsége is ismert. A fejlődő gyümölcsök eltorzulnak, megnagyobbodnak és begörbülnek, színük sárgászöld marad. Ezek a gyümölcsök később összetöppednek és sokáig a fán maradnak. A betegség másik tünete a boszorkánysöprű. A beteg fák levelei aprók maradnak, befelé csavarodnak. Az ágak szabálytalanul és nagyon sűrűn nőnek, innen a tünet elnevezése, a fák szinte elsöprűsödnek. A védekezés egyik eleme a fán maradt bábszilvák eltávolítása és a kora tavaszi rezes lemosó permetezés elvégzése.
Állati kártevők
A pajzstetvek, levéltetvek és az atkák kedvelik a szilvát.Leglényegesebb a levéltetvek elleni védekezés, a vírusok terjesztése végett is. A tetvek ellen elengedhetetlenek az első korai permetezések, mert ha már a levelek összeráncosodnak a tetvek szívogatásától, a kontakt szerek már nem hatékonyak, mert nem tudjuk őket az összegömbölyödött levelekbe bepermetezni. Ilyénkor már csak a felszívodó készítmények segítenek.
A poloskaszagú szilvadarázsnak van különösen nagy jelentősége. Ennek lárvái a gyümölcskezdemény felső részén rágják be magukat. Kiodvasítják azt és a gyümölcs belsejét fekete ürülékkel töltik ki. A gyümölcsdarazsak igen korán tömeges gyümölcshullást okoznak. A szilvatermésen általában még egy nyílás található, ahol a lárva elhagyta a gyümölcsöt.
A szilvamoly kártétele után a gyümölcs gyakran féloldalasan fejlődik, a berágás felől megmézgásodik, ürülékkel szennyeződik. A nyári nemzedék kártételekor a szilva kék foltos és kényszerérett lesz. A mag körül rágó lárva, teljesen tönkreteszi a gyümölcsöt. Száraz meleg időben kártételük még fokozódik. Rajzása május elejétől kezdődik és egészen októberig tart, így a védekezésnek folyamatosnak kell lennie ellene.


2011. 09. 09. 13:50 4. Czauner Péter,
hu. Nagyon szépen köszönöm.
A lótrágya szerinted hogyan viszonyul a tápanyagszükséglethez?
A betegségek talán nem annyira jellemzöek.
A talaj erösen meszes, agyagos, enyhe domboldal, így meglehetösen száraz, bár a nedvességet mélyebben viszonylag jól tartja. Idönként meglocsolom, de rendszerességröl nem lehet beszélni.
Az a feltünö, hogy tavasszal nagyon kevés bogár van nálam. Már akartam szerezni egy méhcsaládot, de nem is értek hozzá, s egy kaptárral is el kell bajlódni, gondolom.
Szóval én leginkább a táptalaj, beporzás körül keresem a megoldást, de lehet, hogy helytelenül.
A cseresznye a szilvafák mellett nagyon jól terem - az idén különösen jó volt -, még a germensdorfi se volt még kukacos sem.
Szóval tavasz elött majd adok nekik NPK-t a tanácsod szerint, tavaly úgy gondoltam, a lótrágya megoldja a problémát.
Mi a tapasztalatod a szilva/tavaszi fagyok dolgában?
Világos, hogy ki kellene tanulni ezt a szakmát is, különben csak kontárkodom. Dehát vannak más dolgok, amikböl jobban meg tudok élni, az idöm pedig véges.


@ahonfia A lótrágya elsősorban a zöldségeskertek tápanyagpótlója. A helyesen kezelt lótrágya nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma nagyobb, mint a szarvasmarhatrágyáé, szervesanyag-tartalma is magasabb 6-8 százalékkal, csupán a mésztartalma kisebb. A tavaszi fagyokról nem tudok mit mondani, ha rosszkor jön kárt okoz, de lehet szélgéppel, szalmabála égetésével és fagyvédő öntözéssel védekezni.


6. Czauner Péter (szerkesztő),
Az idén májusban kemény fagy volt, de a cseresznye pl. túlélte, a sárgabarack nem.
Mind a kettön gyümlcs volt már, a sárgabarack lehullott.
A szilván még nem volt kifejlödött gyümölcs, de a virágzáson már túl volt - ha jól emlékszem. Nem vagyunk állandóan a kert közelében, úgyhogy nem tudom mindig pontosan a fagy szerepét. De nekem a szilva szinte sose terem, úgyhogy más is bizonyára belejátszik. A feleségem pedig él hal a szilváért. A cseresznye nem érdekli - mert az van elég.
Nagyon régen a nyugatinál levö mezögazd. boltban megmutattam egy csereszfa levelét, hogy az a fa miért nem nö, mikor a többi már hatalmas. Mondta egy hölgy, hogy bizonyára tyúkól volt régen a helyén, s a tyáktrágya túlzott foszfortartalma gátolja a növekedést. Teljesen igaza volt.
Van ma valahol ilyesféle tanácsadás? Levél, ág, esetleg gyümölcs alapján?


@ahonfia Van, szerintem ugyanott, mert a Hermes tart ilyen tanácsadókat.

Írd meg véleményed, kérdéseid!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.




Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.