Kert-ész

Sok családi béke romlott meg a banán miatt, nem a szatyorban hazacipelt gyümölcsről van szó, hanem arról, amelyik a sarokban kornyadozik.

A világhódító banánfélék Magyarországon is élnek. A növényvilág elitjének számító, rendkívül fejlett és a túlélés szempontjából praktikus tulajdonságokkal bíró társaság számos egymástól különböző rokonból áll. Közéjük olyanok tartoznak, mint a gyömbér, kanna, papagájvirág, vagy a madagaszkári különlegesség "utazók fája". Különös növény, nevét onnan kapta, hogy a vándorok e fatermetű növény minden egyes öblös levélhüvelyében másfél liter ivóvizet is találhatnak.

A rokonság legismertebb növénye a világ legmagasabb egyszikű fűféléje a lágy szárú banán. Az ehető ujjakból álló terméseinek érlelésére negyed évre van szükséges. Ezután a föld feletti szár elpusztul, és a föld alatti rizómából hajt az új növény.  Az ehető banán Ázsiában szigetről szigetre terjedt, innen jutott Afrikába, majd Dél-Amerikába. Európában általában csemege, nyersen, krémként, szárítva fogyasztjuk, de szolgál turmix, banánliszt  alapanyagául. Másféle, magas keményítő tartalmú banánfajokat a burgonyához hasonlóan meg lehet sütni, de ezeket takarmányozásra is használják. Számos trópusi országban a banán – olyan gumós növényekkel együtt, mint a batáta, jambuszgyökér – a legfontosabb néptáplálékok közé tartozik. Afrikában egyes banánfajták terméséből sört is főznek. A Fülöp-szigeteken pedig pálinka és készül belőle.

Míg a vad banánok 10-15 méter magasra is megnőnek, addig a lakásokban a szolid minibanánok élnek. A törpe banán (Musa acuminata), ha jól érzi magát, akkor a szoba legvilágosabb és legmelegebb helyén, két méteres, újra és újra növő levelekkel örvendezteti meg ápolóját. Nyáron a dézsát ki lehet a teraszra, a kertbe cipelni, most meg vissza a lakásba. A hosszú életű növények még virágot is hozhatnak, banánszüretre azonban ne számítsunk.