Szerző
  • Czauner Péter

    Kertészmérnöki diplomám megszerzése óta, több-kevesebb gyümölcs megtermelésével, elburjánzott kertek szebbé varázsolásával is foglalkozom. Három évtizedes gazdasági újságírás mellett, a velünk élő növények, gyakran mostoha életéről is írok. Remélve, hogy a növénybarátok a tanácsokat megfogadják.

Friss kommentek
Friss bejegyzések
Legkommenteltebb
Legolvasottabb
Kategóriák
Archívum
Iratkozz fel

| Egyéb

A keserűfoltosság először a héjat csúfítjaJó, annak aki, szellős padláson, kamrában tudja tárolni almáját. Nem árt rendszeresen átnézni, átválogatni a gyümölcsöt, mert előfordul, hogy valamelyik megbetegszik. Ilyenkor társait is megfertőzheti, persze az sem mindegy, hogy milyen betegséggel hozzák ránk a frászt.De ügyelni kell arra a gyümölcsre is, amit a boltban vásárolunk, mert könnyen előfordulhat, hogy a fele megrohad, mire az asztalra kerül.

Sztipigesedés, héjbarnulás, húsbarnulás, üvegesedés, lenticella foltosodás, magházpenészedés,  szürkepenész, trichotéciumos-, alternáriás-, penicilliumos  rothadás. A rövidke felsorolás olvastán sokak számára kiderülhet, hogy a kertészkedéshez a szerencse kevés, némi szakismeretre is szükség van, hogy ezeket a nyavalyákat sikerüljön elkerülni, ha már a megtermett az alma és van is hová eltenni.  De érdemes azoknak is figyelni, akik egyszerre több gyümölcsöt vásárolnak.

Sokféle neve van, de a keserűfoltosság, sztipigesedés, tulajdonképpen a gyümölcs húsában lévő szigetszerű elbarnulás, amely 2-3 mm átmérőjű, kerek, határozott szegélyű, gyümölcshúsba mélyedő barna folt. A betegség okát a nem megfelelő víz- és tápanyagellátásban kell keresnünk. Különösen előidézheti a Kalcium hiánya. Ezen kívül a nagyobb gyümölcsök is hajlamosak a taplófoltosságra. Védekezésként kalciumnitrátos permetezés javasolható. Ezek a foltok általában, a fajtához nem való termőtalajokon élő fák termeseinél számítanak jellemző tünetnek.

A héjbarnulás tulajdonképpen nem is betegség, abban a tárolási idény végén jelentkezik  Míg a héjon szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű foltok keletkeznek, addig a gyümölcs húsa legtöbbször egészséges, és csak ritkán, súlyos esetben barnul meg a héj alatti szövetek néhány sejtsora. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, amelyek szellőzés hiányában - anaerob körülmények között - a gyümölcsöt károsítják. Főképpen a túlérett, magas hőmérsékleten tárolt, illetve szállított, vagy ha a polietilén zacskóban sokáig marad. A túlérett és 6 centisnél nagyobb alma hajlamos a húsbarnulásra. Az ütődéstől először a héj és alatta lévő edénynyalábok közötti részek károsodnak. Az elbarnulások a héjra is átterjednek és az ilyen gyümölcs héja könnyen lehántható. A magház pedig csak a betegség utolsó szakaszában barnul meg.

Üvegesedéskor a beteg almában a szállítónyalábok környéke üvegesen áttetsző. Oka termesztési és időjárási tényezőkre vezethető vissza. A szüret idején keletkező üvegesedés gyors betárolással és lehűtéssel megakadályozható, sőt ilyen gyakorlattal az üvegesedés a tárolóban fel is szívódhat. A lenticella foltosság már a szüret előtt, a fákon lévő gyümölcsön megjelenik. Általában a gyümölcs színesebbik, a nap felé álló oldalán a héjon található lenticellák körül 2-3 mm átmérőjű kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő sötétbarna vagy fekete foltok láthatóak. A folt közepén a kifehéredett lenticella jól megfigyelhető, a gyümölcshúsban nem észlelhetők elváltozások. A A lenticella foltosodás fő előidézője a nem megfelelő vízháztartás és a nagy gyümölcs.

A többi, tároláskor jelentkező betegséget gombák okozzák, ha a gyümölcs a szüretkor egészséges volt, és kíméletesen szedték, akkor nem támadhatják meg a gombák. Ha nem akkor a kórokozók a tárolás alatt aktivizálódik. A tárolóban az egészséges gyümölcsöket már nem támadja meg, ezért van különösen nagy jelentősége a betegség megelőzésének.



Írta: Czauner Péter 2011. dec. 12. 11:52-kor
Kategória: A kamrában
Címkék: alma, gyümölcs, Kert ész, növényápolás, növényvédelem, tárolás

Hozzászólások  


2011. 12. 13. 9:39 1. cucca (látogató)

csak a belepes kedveert


A sztipikesedés a nitrogén és kalcium egyensúly zavarával, a kalcium csökkenésével a termőtalajban magyarázható.
Az üvegesedés hirtelen, nagy melegben történő érés előtti növekedés következménye, amikor a tenyészidő második felében száraz időszak után hirtelen sok csapadék, utána nagy meleg lép fel.
Nem minden fajtára jellemző.A hűtés nem minden esetben segít.
A varasodási folt (pl.almán) tárolás folyamán is növekszik, a fertőzés nem áll meg.
Érdemes lenne a cikk írójának kifejteni azt is, hogy almát és burgonyát miért nem lehet azonos helyen tárolni?


laja46nak csak a rend kedvéért mert átveszi a szagát, illatát és a krumpli büdös, meg a garázs is, ezért ott sem ajánlott almát tárolni. De ez egy másik bejegyzés lesz a zöldségek tárolásáról.


Komolyabb mennyiségű almát korszerű hűtőházon kívül hosszan tárolni egyszerűen istenkísértés.Ha termelő vagy, az az alma amit szedés után gyorsan eladtál.
Nagyon kedvező piaci viszonyok kellenek ahhoz, hogy nullszaldósra kijöjjön az ügy, tehát az idő múlásával növekvő árak fedezzék a tönkrement alma, és a többszöri átválogatás költségét.
Egyébként borítékolható a bukta.
Persze lehet ezt jól is csinálni.
Anno Bécsben a nagybanin június elejei kitárolásból szebb Goldent terítettek a tiroli hűtőházakból, mint a mienk szeptemberben szedéskor volt.
Én fogyasztóként max 1-1 ládával veszek ,jól megnézve az árut és ha elfogyott pótolom.


2011. 12. 17. 20:29 5. Maja (látogató)

Jó ég, ezek kiirthatatlanok. Nem lehet kimoderálni az ilyen hozzászólásokat? Máshol ez működik - szerintem. Rosszul vagyok már az ilyesmitől. Hova meneküljön az emberlánya?

Írd meg véleményed, kérdéseid!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.




Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.