A gyepet táplálni is kell. A tavaszi indító trágyázás után a második műtrágyázás ideje június. Ha ilyenkor a második-harmadik fűnyírás után a gyep kifakul, vízben oldódó nitrogénnel lehet „zöldíteni”, a növekedést serkenteni.

Sok mindent el lehet ilyenkor tolni. Lehetőleg ne száraz időben szórják ki a négyzetméterenként 5-8 deka  - ami nagyjából egy tejfölös pohárban fér el - ammónium-szulfátot. A műtrágya kijuttatható kerti szórókocsival, vödörből (gumikesztyűs) kézzel, ám – mivel vízben azonnal oldódik – öntözőkannával is. De a kertészeti árudákban kapható egy  slagra szerelhető műtrágyázó adapter is, és így kézi locsolással megoldható a tápanyagpótlás. Mostanában már hazánkban is kaphatók a tartós hatású, lassan bomló kombinált műtrágyák. Ezek a környezetet is jobban kímélik, mint a talajban gyorsan mozgó egyszerű vegyületek.

A nyírás és a táplálás mellett persze elengedhetetlen munka a locsolás is: a vízhiányos növény petyhüdt látszatot kelt. Van, amelyik növény a hűvösebb éjszakai órákban magához tér, gyökérzete segítségével képes pótolni az elpárologtatott vizet. Az érzékenyebb növények – ha időben vizet kapnak – némi virág- vagy levélveszteség árán túlélik a száraz időszakot. Ez jellemző a pázsitfűfélék többségére. Viszont vannak olyan fajok, amelyek végérvényesen elpusztulnak.

A gyep számára 20 fokon kéthetente elegendő négyzetméterenként 20 liter vizet kijuttatni, míg 30 fokon már 5-6 naponként ennek a duplájára van szükség. Locsolásra legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a tömlős, kézi öntözés. Az időigényes módszer hátránya, hogy a víz eloszlása nem egyenletes és vízpazarló. A felszíni slagos esőztető, ha ilyen skála létezik, akkor egy fokozattal jobb a gyep szempontjából. Alkalmas víznyerőhelyről, megfelelő vastagságú és anyagú slaggal és szórófejjel viszonylag jól porciózható a víz. A programozható, föld alá telepített berendezések jelentik az öntözés felső fokát.

Pontszám: 0

0 Jelentkezz be a szavazáshoz!